Mi a helyzet Magyarországon?
Az utóbbi időben egyre több ügyfél érdeklődik szigetüzemű napelemes rendszerek iránt, abban a reményben, hogy teljesen függetlenedhetnek az áramszolgáltatótól. A valóság azonban ennél bonyolultabb, mivel Magyarországon a tényleges szigetüzem nem minden esetben megvalósítható jogszabályi és műszaki korlátok miatt. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mit jelent a szigetüzem, hogyan működik a bruttó elszámolás, és milyen lehetőségek vannak arra, hogy ne termeljünk vissza a szolgáltatónak.
Mit jelent a szigetüzemű napelemes rendszer?
A szigetüzemű napelemes rendszer egy olyan energiaellátási megoldás, amely nem kapcsolódik a közüzemi elektromos hálózathoz. Ez azt jelenti, hogy a rendszer kizárólag az általa megtermelt energiából képes fedezni a háztartási vagy vállalkozási villamosenergia-igényét. Egy ilyen rendszer legfontosabb elemei:
Napelemek – Az energiatermelésért felelősek.
Akkumulátorok – Tárolják a megtermelt energiát a későbbi felhasználásra.
Inverterek és töltésvezérlők – Gondoskodnak az energia megfelelő átalakításáról és elosztásáról.
Aggregátor (tartalék energiaforrás esetén) – Rossz időjárási körülmények biztosítják az energiaellátást.
A szigetüzemű rendszerek ideálisak olyan helyeken, ahol nincs elérhető közüzemi hálózat, például tanyákon, erdei menedékházaknál vagy mobilházaknál.
Miért nem működik teljesértékű szigetüzem Magyarországon?
Magyarországon a tényleges szigetüzemű működés több tényező miatt is kihívást jelent:
- Jogszabályi akadályok:
- A magyar szabályozás szerint minden háztartásnak rendelkeznie kell villamosenergia-hálózati csatlakozással, csak nincs egyedi mentessége.
- A szabályok előírják, hogy az engedélyezett napelemes rendszereknek kapcsolódniuk kell az áramszolgáltatói hálózathoz.
- Biztonsági és technológiai kérdések:
- Egy teljesen szigetüzemű rendszer csak akkor működőképes, ha a tárolási kapacitás és a napi fogyasztás pontosan egyensúlyban van. Ez Magyarországon az időjárási viszonyok miatt nehezen kivitelezhető.
- Ha az akkumulátorok kimerülnek, és nincs másodlagos energiaforrás (az aggregátor), akkor épület teljes áramellátás nélkül.
- Gazdasági megfontolások:
- Egy megfelelő méretű és kapacitású akkumulátorban jelentős többletköltséget jelent, ami sok esetben nem térül meg rövid távon.
- A hálózatra csatlakozott rendszerek esetében a bruttó elszámolás még mindig kedvezőbb megoldást kínál a fogyasztók számára.
Hogyan működik a bruttó elszámolás?
A bruttó elszámolás jelenlegi rendszere Magyarországon azt jelenti, hogy a napelemes rendszertulajdonosok az általuk megtermelt és felhasznált áramot külön kezelik. Az elszámolás lényege:
- Az áramszolgáltató méri a háztartás által a hálózatba betáplált és onnan vételezett energiát.
- Az energiaár két különböző tarifával kerül kiszámításra: a betáplált áramért a szolgáltató egy meghatározott átvételi árat fizet, míg a vételezett áramért a háztartás a piaci árat fizeti.
- A bruttó elszámolás előnye, hogy nincs időbeli kötöttség az energiafelhasználás és -termelés között, hátránya viszont, hogy a betáplált áramért járó ár rendszerint olcsóbb, mint amennyiért a fogyasztók vásárolják azt.
Van lehetőség arra, hogy ne termeljünk vissza a hálózatba?
Ha valaki nem szeretné visszatáplálni az áramot a hálózatba, de mégis szeretne napelemes rendszert, az alábbi lehetőségeket érdemes megfontolni:
- Hálózatra csatlakozó rendszer, de visszatáplálás-mentes rendszer (nulla betáplálásos):
- Speciális inverterek és okos vezérlők segítségével biztosítható, hogy a megtermelt energia ne kerüljön vissza a szolgáltató hálózatába.
- Az ilyen rendszereket gyakran konfigurálják, hogy az akkumulátorokba tárolják a felesleges energiát, vagy fűtési rendszereket (pl. elektromos bojler, infrapanel) vezessék azt.
- Akkumulátoros energiatárolás:
- Az energia tárolása lehetővé teszi, hogy a megtermelt áramot a saját fogyasztásra használjuk fel, így nincs szükség visszatáplálásra.
- Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik esténként vagy éjszaka is jelentős áramfogyasztással rendelkeznek.
- Energiagazdálkodási optimalizálás:
- Az energiát olyan okos rendszerekkel lehet szabályozni, amelyek a termelési időszakban a nagyobb fogyasztású eszközök működését priorizálják (pl. mosógép, elektromos fűtés).
- A felesleges energia akár elektromos töltésére is felhasználható, így csökkentve az áramszolgáltató felé betáplálást.
